Hogyan nézhetett ki egy magyar király a saját korában? Milyen ruhát viselt, milyen környezetben élt, és kik vették körül? A történelemkönyvek képei legfeljebb részben adnak választ ezekre a kérdésekre. Tihanyban viszont egészen közel léphetünk a magyar történelem ismert alakjaihoz.
Királyok között
Belépve néhány lépés után máris Géza fejedelem viaszbábuja tárul elénk. Innen továbbhaladva sorra találkozunk a magyar történelem ismert uralkodóival. Szent István, Könyves Kálmán, Károly Róbert, Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király is helyet kapott a kiállításon, amely IV. Károly alakjával zárul.
A 26 életnagyságú viaszfigura nem egyszerűen egymás mellett sorakozik. A hozzájuk kialakított enteriőrök, a viseletek és a berendezési tárgyak is segítenek megidézni azt a világot, amelyben az uralkodók éltek. Érdemes ezért közelebb lépni és alaposabban körülnézni, mert a kisebb részletek is sokat hozzátesznek a látványhoz.
A kiállítást audio tárlatvezetés egészíti ki, amely az egyes uralkodókhoz és a hozzájuk kapcsolódó történetekhez is ad háttérinformációkat. Így a figurák mellett nemcsak megállhatunk, hanem egy-egy történet erejéig el is időzhetünk.
Királyi történetek
Egy-egy uralkodó neve önmagában talán ismerősen cseng, a hozzá kapcsolódó történetek azonban már kevésbé.
A panoptikumban ezért nemcsak az alakokat érdemes megnézni, hanem azokat az eseményeket is felidézni, amelyek miatt ma is beszélünk róluk. A magyar történelemben bőven akadnak fordulatok: trónviszályok, háborúk, szövetségek, családi történetek és olyan döntések, amelyek hosszú időre meghatározták az ország sorsát. Az audio tárlatvezetés ezekből is felidéz néhányat, így a figurák mögött lassan kirajzolódik az a kor is, amelyben éltek.
Mátyás királynál például nemcsak az uralkodót látjuk, hanem a reneszánsz királyhoz kötődő történetek és a budai udvar világa is közelebb kerülhet hozzánk. Szent Istvánnál pedig már a magyar állam megszületésének időszakába lépünk vissza.
A figurák között haladva így évszázadok váltják egymást. Más korszak, más uralkodó, más történet – és közben egyre könnyebb összekapcsolni az arcokat azokkal az eseményekkel, amelyekről korábban talán csak könyvek lapjain olvastunk.
Nem csak királyokról szól
A Magyar Királyok Panoptikuma mellett két másik kiállítás is helyet kapott Tihanyban: a Kalózmúzeum és az Indián Múzeum. A három kiállítás egy belépővel tekinthető meg, így a királyok után két egészen más világba is betekinthetünk.
A Kalózmúzeumban a tengeri rablók világát idézik meg viaszfigurák, korabeli tárgyak és berendezett jelenetek. Több ismert kalóz alakja is megjelenik, köztük Sir Francis Drake, Anne Bonny és Feketeszakáll.
Az Indián Múzeum ismét más irányba vezet: az Amazonas-medence shuar közösségének kultúrájába enged betekintést tárgyi emlékeken és használati tárgyakon keresztül.
A három kiállítás így három különböző világgal ismertet meg, és egyetlen látogatás során meglehetősen messzire juthatunk Tihanyból – legalábbis képzeletben.
A látogatás végén
A három kiállítás végigjárása után érdemes egy pillanatra visszagondolni arra, hány különböző korszak és történet került elénk néhány teremnyi térben. A királyok mellett a kalózok világa és egy távoli kultúra tárgyi emlékei is részei lehetnek ugyanannak a látogatásnak.
(Kiemelt kép: internet, fotók:Erki Ádám)
